A Gyulafehérvári Nagygyűlés:
1918. december 1.-én Gyulafehérvárra román nagygyűlést hívtak össze, miután Jászi Oszkár biztosította a románokat, hogy nem fogják gátolni a nagygyűlés megtartását, sőt a magyar kormány utasítására a MÁV ingyenes különvonatokat indított a román résztvevők odautaztatására.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. októberére katonailag összeomlott, Magyarország kikiáltotta a függetlenségét.
Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai megkezdték Erdély, a Partium és a Tiszántúl megszállását.
Az 1918. december 1.-én tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920.-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.
A nagygyűlésen kimondták Erdély, Partium, Bánát és Máramaros egyesülését a Román Királysággal.
Erdély területén élő nemzetek és felekezetek számára teljes szabadságot ígértek, ebből viszont semmi sem valósult meg.
A Kolozsvári Nagygyűlés:
1918 . december 22.-én Kolozsváron 28 megye magyarsága is nemzetgyűlést szervezett, melyen részt vettek a bánsági svábok ,sőt a szociáldemokrata románok is. Kinyilvánították, hogy nem akarnak elszakadni Magyarországtól, az erdélyi magyarság számára önrendelkezési jogot követeltek. Két nap múlva azonban, amikor a Székely hadosztályt visszavonultatták, a román csapatok bevonultak Kolozsvárra, így a nagygyűlés hatástalan maradt.
Fernand Vix francia vezérkari alezredes
Fernand Vix francia alezredesről elnevezett jegyzék azt a Párizsban kidolgozott követelést tartalmazta, hogy a magyar alakulatokat vonják vissza majdnem a Tisza vonaláig,
s a kiürítendő terület egy részét a román királyi hadsereg szállja meg, másik részén pedig 40-50 km szélességben létesüljön semleges övezet.
A regnáló magyar kormány erre lemondott, másnap, 1918. március 21.-én megalakult a csak a Szovjet-Oroszország által elismert Tanácsköztársaság.
Fernand Vix