A tied, hazám, egy megszentelt fájdalom. "
Szent István királyunk kimagasló, hazánk sorsát 1000 évre meghatározó államférfi volt. A kereszténység felvételével megmentette a népét a felmorzsolódástól, kiépítette a magyar államszervezetet, és Imre fiához intézett intelmeivel létre hozta az első, nem formális, de ténylegesen létező magyar alkotmányt. Ebben kiemelten szerepel az idegenek befogadása. Az Árpád házi királyok alatt számos nomád nép (kunok, besenyők, jászok) leltek hazára országunkban. Az ország íratlan alkotmánya, a Szent- Korona tan számukra a magyarokéval egyező jogokat biztosított. A török birodalom terjeszkedése, a magyar királyság megroppantása, hazánk középső részének elfoglalása gyökeresen más helyzetet eredményezett. A 3 részre szakadt hazában a 180 évig tartó folyamatos csatározások, rabló hadjáratok és az ezzel járó járványok miatt hatalmas területek néptelenedtek el. Ezek változatos etnikai csoportokkal népesültek be. Magyarországon mindig sok nemzetiségű ember élt. Voltak, akik már a honfoglaláskor itt éltek (pl. a szlovákok ősei), voltak, akik a törökök elől menekültek ide (pl. a szerbek), voltak, akik tömege lassan szivárgott be (pl. románok), és voltak, akiket gazdasági okok miatt telepítettek be. Őket a bécsi kamarilla könnyen tudta a magyarok ellen fordítani, és többségük valamennyi szabadságharcunkban ellenünk fordult.
A súlyos nemzetiségi ellentétek kialakulása: A XIX. században Közép- Európa minden népében, nemzetiségében egyre fokozódott a nemzeti öntudat, identitás érzése. Ezt jelezték Magyarországon a reformkor eseményei, majd 1848-49 forradalma. Bár a szabadságharcunk elbukott, lehetővé tette 18 évvel később a kiegyezést az addig domináló osztrák hatalommal, melyet az ország soha nem látott fejlődése követett.
Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet,
2014. június 28.
A világháború közvetlen okát Ferenc Ferdinánd és várandós felesége, Chotek Zsófia 1914. június 28.-ai szarajevói meggyilkolása szolgáltatta.
A gyilkosságot a szerb Gavrilo Princip követte el, aki tagja volt az Ifjú Bosznia nevű szélsőséges mozgalomnak, amelyről kiderült, hogy Belgrád szponzorálta.
A katonai vezetés elérkezettnek látta az időt Szerbia megleckéztetésére. Németország is a háború megindítását kérte.
A gazdaságilag és katonailag roppant megerősödött, de a gyarmatosításból kimaradt Németország súlyos ellentétben állt Európa többi nagyhatalmával és a világ újbóli felosztására törekedett. Mindkét oldal bekapcsolódott a helyileg indult konfliktusba, így a harci események világháborúvá szélesedtek.
A központi hatalom hadserege a kezdeti sikerek után a Balkánon vereséget szenvedett, a főerőt jelentő német csapatok megkezdték a visszavonulást. Az olasz fronton a Monarchia döntő csapást szenvedett. Katonáink hazatérnek a frontról.
Tisza István
Ezután következtek az ismerős, megdöbbentő mondatok.
“Tisztelt ház!
Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal.
Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük.
Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni; hogy ne tudnók az ellenségnek a végleges győzelmet nagyon drágává tenni, de igenis elvesztettük abban az értelemben, hogy az erőviszonyok beállott eltolódásánál fogva a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet, és hogy ennek folytán keresnünk kell a békét oly feltételek mellett,
amelyeket ilyen viszonyok között ellenségeink elfogadnak.”