És mi történt Trianon után?
Általánosságban elmondható, hogy korlátozták a magyar nyelv használatát, megnehezítették a magyar újságok, kulturális intézmények, egyesületek tevékenységét. A magyar történelmi emlékműveket lerombolták.
Romániában az állami alkalmazottaknak le kellett tenni a hűségesküt a román királyra. Aki ezt nem tette meg, azokat az állásukból kitették, ellehetetlenítették megélhetésüket.
A “békeszerződés” értelmében, ahol a magyarság részaránya elérte a 20%-t, ott etnikai autonómiát kellett volna biztosítani .Ez nem történt meg. Számos magyar lett etnikai alapon jogfosztások, tulajdonelkobzások , sőt gyilkosságok áldozata, a tettesek felelőségre vonása nélkül.
Trianon hatás: 100 év alatt majdnem megfeleződött a határon túli magyarság
Csonka vágányokon veszteglő sorsok
Tény, hogy az alig elviselhető helyzet miatt mindenüket hátra hagyva, több mint 400 ezer magyar települt át a sok nehézséggel küzdő anyaországba. Ezt a menekült áradatot a csonka ország próbálta lehetőségeihez képest kezelni, de így is 40-50 ezer menekült lakott rendező pályaudvarokra, vagy mellékvágányokra terelt vagonokban.
Mások barakktelepeken, iskolákban, kaszárnyákban, de hasonlóan nyomorúságos körülmények között éltek. A menekültek között sok középosztálybeli volt, akik Romániában megtagadták a hűségeskü letételét.
Ilyen beköltözési engedélyeket adtak ki Trianon után Magyarországon, a magyar menekülteknek
Nem minden menekült lett vagonlakó. A többiek más tömegszállásokon, hamar rosszhírűvé váló külvárosi barakktelepeken, volt kaszárnyákban helyezkedtek el. Részükre az 1920-as évek első felében állami támogatással beinduló telep- és házépítések jelentettek segítséget.
Csehszlovákiában magyarok tízezreit utasították ki az országból. A magyar iskolák egy részét bezárták. A nemzetiségekhez való hozzáállást jól tükrözi a II. világháború után életbelépett Benes dekrétum, mely a német és magyar kisebbségeket kollektíven bűnösnek minősítették, csupán a nemzetiségük miatt .A következményeket jól ismerjük.
Különösen a tanítók, tanárok kerültek nehéz helyzetbe. Apponyi Albert a trianoni védőbeszédében 200 ezer olyan gyerekről beszél, aki Erdélyben tanító hiány miatt az iskola helyett az utcára került. A későbbi Jugoszlávia országaiban is bezárták a magyar középiskolákat. A magyarlakta területeken is csak 6 elemit végezhettek magyar nyelven. „Névelemzéseket” végeztek: A magukat magyarnak valló, de szláv nevű gyermekeknek szerb iskolába kellett járni.
Elkerülhető volt-e trianoni katasztrófa?
A korábbi évtizedek okosabb, demokratikusabb politikájával feltehetően meg tudtuk volna előzni. Az I. világháborút elvesztettük. A kialakult nehéz helyzetben csak azt volt a kérdés, hogy a nagy területvesztés elkerülhető volt-e.
Törökország példája figyelemreméltó. Az I. világháborúban ugyancsak vesztes és megcsonkításra ítélt ország Atatürk vezetésévek a nemzeti erők összefogásával fegyverrel tudta megvédeni területeit a szultánságot felszámoló polgárháborúval egy időben.
A nagy háború végén Közép-Európában még mindig a magyar hadsereg volt messze a legerősebb. 1918 végéig 1 millió 300 ezer katona özönlött haza a frontról, ebből 328 ezer a tisztjeik vezetésével, zárt rendben, fegyelmezetten. A magyar hírszerzés jelentése szerint a román hadsereg 5-6.000 rosszul felszerelt, labilis morálú katonából állt, mikor 1918. november 13.-án megindultak Erdély megszállására, ekkor még az ellenállás nélkül bevonuló és később az ország jó részét megszálló román hadsereg – könnyen megállítható lett volna.
Az antant jóindulatára pályázó Károlyi Mihály azonban fokozatos visszavonulásra adatott parancsot.
Linder Béla hadügyminiszter 1918 november 2.-án elrendelte a katonák leszerelését és a fegyverek beszolgáltatását: „Soha többé katonát nem akarok látni”! A védtelenné vált ország ellenségeink könnyű prédájává vált.
„Soha többé katonát nem akarok látni”!
A védtelenné vált ország ellenségeink könnyű prédájává vált.
Gyors talpra állás
Magyarországon az újjáépítés már 1920 ban megkezdődött, a gazdasági eredmények 1924 körül jelentkezni kezdtek, és 1929 re a megerősödő gyáripar termelése megháromszorozódott. Ez az ipar olyan nagymértékű fejlődését mutatja, amellyel a trianoni veszteségek teljes ledolgozására nyílott lehetőség.
A gazdasági fejlődést nagyban segítette Klebelsberg Kuno vallás és közoktatásügyi miniszter szellemi tőkét erősítő munkálkodása. Szinte hihetetlen, hogy 1927–28.- tól az állami költségvetés több mint 10 százalékát fordította a kormány oktatásra, kutatásra és kultúrára. A reménytelennek tűnő helyzetből az ország gazdasága, köszönhetően a jó gazdasági és oktatási irányításnak és a népakaratnak, viszonylag gyorsan kikerült. Trianon lelki hatásait természetesen a gazdasági sikerek sem feledtethették.
Weiss Manfred kerékpár reklámja
Rádiócső gyártás az Egyesült Izzóban
Az értelmiségi és közalkalmazotti szférában egyfajta kettősség érvényesült. Az ország területcsökkenése miatt nagyszámú köztisztviselő és értelmiségi maradt állás nélkül. Viszont azok, akik álláshoz jutottak, magas életszínvonalat biztosíthattak maguknak.
Hatalmas arányú fejlődésnek indult az oktatás, kiváló lehetőségeket kapott a tudományos kutatás. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége alatt az állami költségvetés 9-10%-át fordították az oktatás és a kutatás fejlesztésére.
Kedvezően alakultak a politikai viszonyok: Horthy támogatásával Bethlennek sikerült kiszorítania a kormánypártból a szélsőjobboldalt.
Klebersberg Kuno a Bethlen kormány Vallás – és Közoktatási Minisztere
Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást
Szent – Györgyi Albert 1937-ben kapta meg a Nobel- díjat a C-vitamin élettani szerepének vizsgálatáért. Ő volt az első magyar Nobel-díjas, és egyetlen aki Magyarországon végzett tudományos munkával érdemelte ki a kitüntetést. A trianoni döntést Pozsonyban élte meg. Még mielőtt a csehszlovák tatóságok lefoglalhatták volna a laboratóriumi berendezéseket, éjszaka a Dunán csónakokkal menekítették ki azokat és Budapestre szállították.
Javult a közép- és nagybirtokos parasztok, a szakmunkások életszínvonala. A törpebirtokosok és a mezőgazdasági munkások életfeltételei viszont továbbra is kedvezőtlenek voltak.
Azt mondják, az idő gyógyír a bánatra. Lehet, de biztosan nem arra, amit fogantatásunk pillanatában a szívünkbe karcoltak. Amit együtt kaptunk ezzel a gyönyörű, de csonka Magyarországgal. Nemhogy száz, de ezer év sem lenne elég, hogy kitöröljék a magyar tudatból, a magyar lélekből a trianoni diktátum gyalázatát. Mert valójában nem csupán az anyaföldet lopták el tőlünk, a hazánkat, az otthonunkat, hanem vele együtt minden magyar szívéből kitéptek egy darabot. De az összetartozást nem tudták megölni. A piszkos határok csak ócska papírokon léteznek, a lelkünkben örökre tovább él Nagy-Magyarország
Az elszakított területeken töltött pár nap után megfrissülve jövünk haza, mindig tanulunk valamit, főleg alázatot és kitartást, ami erőt ad a mindennapjainkban.
Tanulunk a hibáinkból, megőrizzük csodálatos emlékeinket, büszkék vagyunk elért eredményeinkre, ez ad tartást nekünk.
Nem siránkozunk, építkezünk és soha sem feledjük, Mária országa vagyunk és ez olyan ritka kincs, amit kevés nemzet kapott meg.
Mert mi ott vagyunk Erdély fenyőszagú erdeiben, fent, a magas Hargitán, a Vereckei-hágó ezeréves rejtekében, a Nyitra hullámaiban, Délvidék napperzselte lankáin, Muravidék tornyos falvaiban, Őrvidék szőlőhegyein, ott vagyunk minden megvert magyar kiserkenő vérében és minden magyar gyermek első szívdobbanásában.
Isten áld meg a magyart!
Miskolc, 2020. június 4.
Bárczay Alapítvány Miskolc és Környéke Fejlesztéséért