a román hadsereg bevonulása Magyarországra
A Tanácsköztársaság létrejötte
- a VIX-Jegyzék átadása
- a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása (március 21.), szovjet típusú diktatórikus államforma bevezetése
- cél: proletárdiktatúra (,,Mindenkihez!” c. kiáltvány)
- a Forradalmi Kormányzótanács megalakítása
Tagjai: népbiztosok
Elnöke: Garbai Sándor, (miskolci lakos volt, Miskolc-Hejőcsabán mai napig utca van elnevezve róla)
Tényleges hatalom: Kun Béla (külügyi népbiztos) kezében
Létrehozták a Vörös Hadsereget a cseh megszállókkal szemben
A függetlenség elvesztésének veszélye miatt jól képzett tisztek és katonák tízezrei léptek be a seregbe. A cseh-szlovák csapatokat mintegy 150 km-rel visszavetették.
Mikor kiderült, hogy a kommunista világforradalomban hívő tanácskormány valódi célja a hadjárattal nem a megszállt területek visszaszerzése, hanem a szlovák tanácsköztársaság kikiáltása volt, a felismerés demoralizálta a sereg tiszti karát és hazafias érzelmű katonáit. Tovább rontotta a harckészséget, mikor Clemenceau azon hamis ígérettel, hogy elszigetelt helyzetükből kiengedve a kommün vezetői meghívást kapnak a béketárgyalásokra, és a román csapatokat visszarendelik, Kun Béla javaslatára visszavonulást rendeltek el.
Tiltakozásul a hadsereg parancsnoka Stromfeld Aurél lemondott és sok katona dezertált. A vörös hadsereg megmaradt, kommunista érzelmű része átkelt a Tiszán és megtámadta a románokat, de két nap alatt felmorzsolódtak. A bolsevizmus felszámolására hivatkozva a román hadsereg megindult, augusztus 3-án már Budapesten volt, majd az antant tiltása ellenére továbbnyomult egészen Veszprémig, Győrig.
Román katonák a Hősök terén
A román 27. gyalogezred a parlament előtt.
A román 15. gyalogezred 3. zászlóalja Rákospalotán
Nyíltan végigrabolták az országot, a szövetségesek felé ezt azzal indokolták,
hogy csupán azokat a javakat szerzik vissza, amelyeket 1916-18.-ban a központi hatalmak őket megszálló csapatai oroztak el.
A román megszállók a lakosságot terrorizálva, értékeiket eltulajdonítva, a magyar ipari infrastruktúra és a mezőgazdaság megmaradt javait összeharácsolva vonultak végig az országon.
Román csapatok Budapesten
Becslések szerint csak a román megszállás 1,5-3 milliárd aranykorona kárt okozott a gazdaságilag és infrastrukturálisan is teljesen padlóra küldött Magyarországnak, amit csak évek hosszú és kemény munkájával sikerült kihevernie a berendezkedő Horthy-rendszernek.